GANGESZ

Csoki; mindent a gyermekeinkért.

2002-ben 300.000 körülire tették a kakaóiparban dolgozó gyermekrabszolgák számát, ma már ez jó eséllyel fél millió fölé emelkedett. A szakértők felhívták a figyelmet, hogy a történelem során soha nem voltak ilyen alacsonyan a rabszolga-árak. Ez nyilván a túlnépesedéssel, a növekvő gazdasági kiszolgáltatottsággal és egyes helyeken a nagycsaládi kötelékek felbomlásával is indokolható. A világban jelenleg 27 millióra becsülik a rabszolgasorban tartott emberek számát, amelynek közel fele gyermek.

Azt már több jelentés megállapította, hogy az Elefántcsontparttal szomszédos Mali az egyik legnagyobb rabszolga-donor: itt modern rabszolgavadászok csábítják el az egyedül kószáló vagy kolduló gyermekeket némi pénz ígéretével különböző kakaóültetvényekre. Elefántcsontpart a világ legnagyobb kakaóexportőre, a világtermelés egy jó részét itt állítják elő. (A legnagyobb fogyasztó egyébként Svájc, a legnagyobb feldolgozó pedig az USA.)

A probléma ugyan több mint tíz éve ismert, azonban keveset lehetett hallani róla. A csokoládégyártók részéről csak lassan indult meg a tudatra ébredés, legutóbb 2009 márciusában a Cadbury jelenetette be, hogy a Dairy Milk, mint legnépszerűbb terméke, a nyár végére “slave-free”, vagyis rabszolgamentes lesz. A Fair Trade és más, etikus kereskedelemmel foglalkozó nem-kormányzati szervezetek küzdenek azért, hogy a nyugati fogyasztó tudomására hozzák, mit támogatnak. Becsléseik szerint minden harmadik csokoládé véres!

Rabszolga-farmok:
A gyermekek általában 10-14 évesek, egyes jelentések szerint a 16 éves kort már ritkán élik meg. A folyamatos permetezés és különböző vegyi anyagoknak való kitettség, vagy egyszerűen az alultápláltság és a napi 14 óra munka rengeteg áldozatot szed. A körülmények minden esetben a középkort idézik: éjszakára akár ablaktalan helységbe, minden higiéniát nélkülöző szobákba zárják be a gyerekeket, napközben a kemény munkát végeztetik velük. Aki elesik, nem bírja, azt gyakran megverik, esetenként megölik.

Néha egy-egy gyermeknek sikerül megszöknie a farmról és hatóságoknak jelenteni a visszaélést vagy a családjához visszajutni, azonban a többségük soha nem kerül elő. A legalacsonyabb becslések szerint is évi 700.000 gyermek és nő esik emberkereskedők áldozatául a világban.

A modern rabszolgaság tehát él és virágzik: a szexipartól a textilgyárakig, a bányászattól a kakaóültetvényekig, a téglaégetéstől a játékkészítésig mindenütt jelen van. Néhány hétköznapi termékünk is már rabszolgamunkából származik. A nemzetközi fellépés pedig mindaddig nem lehet hatékony, amíg egyes helyi kormányzatok hajlandók szemet húnyni az ügy felett.

Forrás: www.kitekinto.hu