Hogyan lettem krisnás?
Hogyan lettem krisnás? Nagy szerencsém volt! A váci utcai peep-showban dolgoztam (Na nem úgy! Kidobó-ember és technikai munkatárs voltam). Body-buildingezni jártam (munkaköri előírás volt szteroidokat enni). Volt is röhögés mikor bejelentettem, hogy vegás leszek.
Még most is előttem van a dealerem arca, mikor mondtam neki hogy krisnás lettem, és ne jöjjön többet. Azt a nézést nem lehet leírni.
Rengeteg időm volt munka közben mással foglalkozni. A Bibliát és az Önmegvalósítás tudományát olvastam. Az egyik nap jön az egyik, -hát hogy is mondjam- kolléganő (meg nem mondanád szende arcáról, hogy hivatásos) a pultra dob egy könyvet, és így szól: Adományoztam az utcán, és kaptam egy könyvet. Odaadom neked, te szoktál ilyeneket olvasni.
Abban a könyvben volt egy meghívó a templomba. Ellátogattam, feltettem a kötözködő kérdéseimet, és nagyon tetszettek a válaszaik, meg az ételek. (padlizsán pakóra, paradicsom csatnival).
Észre se vettem, de elkezdtem oda járni.
Nem sokkal ezután találkoztam a templomban egy igazi guruval. Semmi különöset nem láttam rajta, se ragyogó aurát se mást. Több hónapos távollét után tért vissza Magyarországra. Besétált a templom szobába, -nagy énekeléssel fogadták a szerzetesek- megállt az egyházunk alapítója –Sríla Prabhupáda- szobra előtt, és abból, ahogy Prabhupádára tekintett, tudtam, hogy ilyen emberrel még nem találkoztam.
Aztán avatást kaptam, és utazó prédikátor lettem. Egy lakhatóvá alakított teherautóval jártuk az országot és a lélekvándorlásról meg a vegetarianizmusról szóló könyveinket terjesztettük. Egyszer egy kis faluban mondtam egy néninek, hogy mi vegetáriánusok vagyunk. Kikerekedett szemmel rákérdezett: Hát akkor mit esznek? Krumplit?
Manapság persze már ismernek bennünket. Igazából csak azt nem értem, hogy hogyan tud valaki ateista maradni ha már hallott a Krisna-tudatról?
Tudnál erre válaszolni?


Mert még nem hallott eleget.
Örülök, hogy megismertelek, és segítettetek irányba tenni az életem! .-)